Most az van, hogy semmi se van. Felfáztam, melóhegyekbeli utolsó esküvő előtti hajrá , őszülés, kavarás miegymás. De legalább vasárnap szedtem diót...brutál randa lett a kezem;) direkte jól mutat menyasszonyként a retkesnek ható sárga-fekete-barna kéz és köröm, pláne műköröm alatt, amit szombaton készülök feltetetni a kis csutáimra....mondtam hogy őszülök!? Ez most a vén banyaság vagy az új élet kezdete!?;)
Hímzés semmi, alkotás semmi, pakolás semmi...van viszont befőzés, kádas savanyítás, lecsófőzés, malac kipurcantás, rohangálás, ültetési rend. És azt mondtam már, hogy szabira akarok menni!?:) Aztán meg olyan szabira is szívesen elmennék ahol végre hímezhetek...ha még tudok egyátalán.... És ne menjetek férjhez...ez a herce-hurca totál kikészít...mert naná, hogy senkit se érdekel, hogy én mit akarok, az intrikálás meg egyenesen őszit....már minden bűnöm megbántam asszem és már vagy 20-szor mondtam a Kedvesnek, hogy elválok :)) Ő meg röhög...igaza van, én is röhögnék magamon ha lenne erőm, meg nem kéne 20 percenként pisilni járnom a felfázás miatt, mert hát soha jobbkor ugye.... a főnököm meg megy Londonba az esküvőm szent napján...a másik meg lobogtat Aradon...a következőre már meg se hívom őket...a beígért sütisütős bájcsevejhez meg aztán végképp nincs ingerenciám....szóval az van, hogy semmi se van, mint ahogy már mondtam :)))) De azért eszembe jut amit Évi barátnőm mond sokszor, ha nem blogolom, hogy fogok 20 év múlva visszaemlékezni mindenre!? Hát azt hiszem erre nem akarok...mert túl zaza vagyok mostanság, és remélem, ha nem jegyzetelek le mindent hűen akkor csak a szépre fogok emlékezni, és nem arra pl: hogy apósom üvöltözik velem, hogy tán Jszenlászlón nincs templom...hehehe... jó is ez...szóval az van, hogy semmi se van ;)
