Délután fél kettő óta szakad a hó, idén először és lehet nem utoljára. Vártam és kell és a meleg szobából szép látvány, de nem szeretem. Ilyenkor karácsony után mindig rám tör valami megmagyarázhatatlan hímezhetnék és általában előveszem a Lan kertet bűntudatból, vagy belekezdek valamibe ami a MUK-jaimat gyarapítja. A "hímezhetnék" pedig agyban mindig valami hóvirág vagy ciklámen, amiről lebeszélem magam, mert ugye a sok zöld x untat, fehérrel nem szeretek hímezni. Átlapozok ilyenkor egy rakás magazint, majd pár nap múltán meggyőzöm magam arról, hogy nem kellene belevágni egy újabb befejezetlen alkotásba. Egyenlőre a megkívánás után de még a lapozgatás előtt vagyok' :)

A kezem elég szépen javul, már csak akkor fáj, ha a sebhelyem nyomódik, illetve még mindig fekete a körmöm, ha nem nő le én leszek az első folyamatosan fekete középső ujjú fehér nő. :)

Húgom jön haza január közepén, neki is bökni illenék valamit, hogy kihasználjam az alkalmat, hogy nem nyúlják le a légiposta útvesztőjében, mint már párszor. Viszonozni kellene az ajándék háziáldást, de kreatívkodáshoz nincs elmélyülésre alkalmas hosszabb gyereküvöltés nélküli idő, tehát vagy valami "megúszós"  - kész hímzéseim közül valami -, vagy valami egyszerűbb lesz, amit késő este is tudok nyomni - na ez meg általában valami monochrom szokott lenni. Vagy össze kellene fésülni a hóvirág iránti vágyakozásom és a hugi-ajándék projektet!?

Mindjárt itt a szilveszter, jönnek a barátaink, mert a minik miatt mi nem igen tudunk kimozdulni, lesz lencseleves, malacsült, saláták és bólé...meg még nem tudom mi, ezek biztos lesznek, mert ezt már évek óta csinálom, és álmomból felkeltve is kirázom a kisujjamból - a nem feketéből -...nincs kedvem bulizni...aludnék. Törpike beteg, már szenteste óta lázaskodik, reggel beviszem dokinénihez, aztán majd meglátjuk mit sikerül még rendezni. Jövőre az angyalkától kérek két hét egyedüllétet egy erdei szállodában, ahol Miss Marple-t nézek és hímzek egész nap és nagyokat sétálok. Borzasztó rohamtempós volt az idei december, pedig nem is dolgozom most aktív állományban, a civil szférához és a közszereplésekhez kapcsolódó feladataink eléggé kinyúvasztottak minket KTG -vel, ehhez még hozzájött a két miniterrorista.

Hát egyenlőre ennyi...most nincs kép...de ez a kis siránkozás úgy kikívánkozott :)

Futtában jövök, mert épp az angyal jár nálunk! :) Gyerekek KTG-vel "köröznek" és mire megérkeznek már áll a fa és alatta a sok ajándék. Megörökítem az idei menüt is, legalább jövőre vissza fogok így emlékezni rá:

- tyúkhúsleves

- töltött káposzta

- aszalt szilvás pulyka

- sajtos-sonkás csirkemell

- indiai céklasaláta

- majonézes-gombás kukoricasaláta

- gesztenyés fatörzs torta

- méteres kalács

- isler

- linzerkarika

- kókuszgolyó

- zserbó

- mézeskalács

- Monte-Carlo keksz

- sós rúd

Mindenkinek áldott, békés karácsonyi ünnepeket!

Csodás...színházba hasonlót felvennék...még akkor is ha rózsás...

És hogy ajándék is kerüljön a fa alá ;) :

Hosszabb eltűnésem oka, hogy megsérült a hímzős kezemen három ujj - rácsaptam teljes erőből a kocsiajtót, így alkotások sem készültek mostanában.Odáig már eljutottam, hogy tudom mozgatni, de még nagyon fáj és azt hiszem fájni is fog még hetekig, durva zúzódás, levált köröm, bevarrt vágott seb.

Úgyhogy hímzés haladásról nem tudok szólni, de a bio kajszis gyarapodott két új "Ceglédi óriás" taggal.

De amíg alkotni nem tudok, addig is mutatok valami szépet, lehet másnak ismerős lesz, én csak most botlottam ebbe samplerbe:

Forrás: http://willowtreestitcher.blogspot.hu/2014/05/new-start-finally-and-framing-happiness.html

Fájó szívvel nézegetem az ismerőseim karácsonyi alkotásait, na nem baj, majd jövőre! Pedig annyi szépséget vettem Phan segítségével:

Azért még jelentkezem idén, ha más nem pár recepttel, úgyis beígértem tesómék szicíliai finomságait...

 Előkotortam a régi elmaradásomat  - Lanarte 34790 -, és újult erővel nekiláttam böködni, mutatom hol tartottam és most hol állok:

Átléptem a lélektani határt, kész a fele, most már ki kell "nyomni", nincs mese!Ha átrágtam magam rajta,jöhet valami más, de egy régi mumust le kell küzdenem a személyében. Életem fő műve, mindig azt mondom! :) Mindig jön valami ihletadó, vagy ünnep, és aztán félreteszem, majd elő se veszem van úgy, hogy évekig (ezt le se merem írni)..így lettem én javíthatatlan MUK-ista (a legrosszabb fajtából).Na de az vesse rám az első követ, akinek nincsenek mumusai a szekrényben! :))) Kitűztem magamnak egy határidőt, de nem írom ki, mert aztán biztos megszegem, inkább csak magamnak, titkon a sötétben....Imádom még mindig, csak az a sok egyforma zöldből 1-1 szem, meg a fehérrel hímzés amit nem nagyon szeressek, meg ki kell terülni vele, rendre a gyerekeim cibálgatják a szoba négy sarka felé a cérnaszálakat. Az a baj én csak akkor szeretek hímezni, ha van legalább két-három órám egyben, megy valami kellemes film - pl: Miss Marple - nincs nyüzsi, csillog a lakás, minden dolgom elvégezve, és persze még nem múlt el este 10 óra, mert akkor már egybefolyik minden apró jel a szemem előtt. Na ilyen ideális állapot nem igen van mostanság, ezért - sem - haladnak a hímzéseim. ;)

Ajándékba kaptam a Szicíliában élő húgomtól ezt a házi áldást. Azt mesélte ilyesmit ajándékba szokás készíteni másoknak, tehát mindig kapni kell és nem magunknak készíteni akkor hoz szerencsét. Hát bizakodom most már, hogy akkora szerencse ér, hogy nem bírok mit kezdeni vele, lottóznom kellene!:)

A "mitudoménhanyadik" heti jelentés szerint a Susannás gömböt sutba vágtam, és szentül megfogadtam magamnak, hogy befejezem életem fő művét a Lanartés kertemet (no.34790). Egyenlőre még nem látványos a haladás, de ha már az összehasonlításban látszik valami meg fogom mutatni.

Tökszüret eredménye a biogazdaságunkból: 52 db dísztök, 7 nagydobosi, és egy Canada Orange. Idén a látványra ment rá a kertem, ugyanis sorra kirohadtak a palántáim a sok eső miatt, tehát a dísztökfalam a "muzsikált" a többi jelzés értékű. Na majd jövőre! De legalább újra virágzik a levendulabokrom, a szakszerű  -:)))))) - metszésnek köszönhetően. A sárgabarack projekt idén nem fog bővülni valószínű, mert fogalmam sincs jövőre bele tudunk-e vágni az átalakításba, és már annyiféle ötletünk volt, hogy inkább nem ültetek semmit, ne kelljen átültetéssel kínlódni. Ja és megtanultam autentikus lasange-t és melanzane-t készíteni.

Rendezgettem a mintáimat és belebotlottam egy Châtelaine kert mandalába - konkrétan az egyiptomiba -, elkezdtem neten keresgélni és rábukkantam ennek a japán, kínai na és a pompei-i verzióira. Azta, hogy én eddig ezekbe miért nem zúgtam bele teljesen ?!:)Teljesen odavagyok a sok mütyürkéért, millió féle öltésért, csilli-villiért...hatalmas kihívás lenne:

Képek forrása: http://chatelainestitchers.blogspot.hu/

Nagyon aprólékos, ha megnézel egy-egy darabot közelről, millió mini kép, technika....le a kalappal! Bilibe lóg a kezem ...ott a millió megkezdettem...erőt kell vennem magamon és amíg nem fejezem be a Lanartés kertemet, addig semmi egyéb kertecskéről szó sem lehet! Ja és mintám sincs (már van) - DE KELLENE ÁM!;) -fonalakról mütyürkékről nem is szólva, mire azokat beszerzem, addigra meglesz a szépséges megkezdett kertecském is.

Susannás projekt félretéve, nem vagyok megelégedve a színeivel továbbra sem, a gömb kész a többi még várat, az a baj úgy elmegy a kedvem tőle, ha nem olyan lesz, mint ahogy én azt a lelki szemeim előtt elképzeltem.Na ezért van nekem annyi MUK-om. Ezért is. ;) Javíthatatlan vagyok, tudom én!

Szegény KTG-t falhoz állítottam!:) Na de kész a kötény roham tempóban - mármint a varrás -, KTG komája meg egy órán belül megérkezik. Jobb oldalt nem csalás nem ámítás egy kis "Made with love" fityegőke. ;). A 38. heti jelentésem szerint: kész a kötény, a Susannás kék gömb áll, többi is áll. Elkezdtem szelektálni a régi xszemes cd-imet, azta mennyi.... most tudatosult csak bennem, több élet is kevés lenne hozzá. Na de legalább van miből válogatni, nem igaz lányok!?:))))