2008. augusztus 14., csütörtök

Mostmár tényleg úgy érzem telítődtem.A főnököm leszarja a fejem új és új munkákat vállal be a mimusz kapacitásomra, a lakás romokban és dobozokban(a régi), az új sehogyse, a virágok kókadnak, és ma reggel sikerült totálisan elsárkányosodnom és veszekedést indukálnom.Már látom nálunk 2 vitatéma lesz az egyik apósom, a másik, hogy a Párom abszolute nem tudja kezelni a pénzt, amivel tisztában is van, csak hátazugye mégse klappol,hogy én kezljenm az pénzét..mert ugyehogyugye ő a férfi...más megoldás...nem tudja...én meg falnak megyek...na mindegy vhogy csak kiforrja magát a helyzet, de tény, hogy az első év nem látszik zökkenőmentesnek...mire illetékestől, bútorozástól, kicsi átalakítástól kb. megközelítjük a normál szintet és az én lelkivilágom is megnyugszik, addig sok veszekedésen és mormogáson keresztül vezet az út már látszik. Vhogy túl kéne lépnem azon, hogy a mostani kaotikus kibeköltözős, sehol semmit se találós, anyagi lenullázós, esküvős agyrém helyzet van, és ezt el kell fogadni, mert utána jobb lesz. Namármost én a nyomasztó feszült helyzeteket kényszeresen és önkéntelenül is úgy oldom fel, hogy a lehető legrövidebb úton véget vetek nekik. Szóval próbálom megerőszakolni magam és ezt jól lenyomkodni, aztán néha puffogás és sárkányosodás formában feltör, belül meg megőrít....annyira de annyira kéne egy gyógyhimzés, egy nyugis helyen, ami most nincs...lehet kihagyigálok mindent a szobámból este, összecsukom a kanapét és némi illatos gyertya és teázás kiséretében rituális hímzésbe kezdek....boldog bejegyzéseket akarok, megszaporodó kézimunkákat, meg nyugalmat, meg együtt ücsörgést a fa alatt miközben nem zavar, hogy mennyibe kerül egy csaptelep, vagy szekrény, vagy villanyszámla...meghogy ez sincs, az sincs...persze minden kezdet nehéz és a Párom ezeket a szitukat lényegesen jobban kezeli...én meg...szóval "fertelmes"boszorkány vagyok, be kell látnom.

3 megjegyzés:

helen írta...

Tudod, mi a vicc? Párom alapmondata: a pénz jön és megy. Ha valamit meg kell venni, megvesszük, aztán lesz valahogy. ÉS MINDIG IGAZA VAN! Én meg eszem a kefét a szörnyű nagy aggódásomban. Most már kezdem magam rábízni, nem kérdőjelezem meg, csak ritkán. Azért fékhelyzet van, de nem annyira, mint régen. :)
A másik: én próbálom mindig úgy alakítani a dolgokat, hogy egyszerre csak egy nagyon komoly dolog legyen előttem, és csak arra koncentrálok. Mikor esküvő volt, mi kis méretűt szerveztünk, és csak arra koncentráltunk. Aztán ahogy megvolt, hazaértünk nászútról, már ment a lakáskeresés ezerrel...

Nektek most kicsit összejött minden. Arról nem is beszélve, hogy nálam melóra nem kellett figyelni esküvő alatt, mert akkor már fél hónapja nem volt tanítás. Viszont lakásvásárlás és költözés (ill. laminált padlólerakás) alatt már volt meló ezerrel, ráadásul évkezdési hajrában, rengeteg adminisztrációval.

Én lehet, hogy szintén rövidre zárnám a konfliktusokat és beköltöznék abba a házba, úgy, ahogy van. Annyira szörnyű nem lehet, hogy ne lehessen lakni. Aztán esküvőre figyelnék, és utána visszatérnék a házkérdésre...
Arról nem is beszélve, hogy mennyire, de mennyire akarnám azt a költözést.

Nekünk is sok szarunk volt, bútor is, meg vackok, meg mosógép, meg hűtő, meg... de egy hétvége alatt megvolt a becuccolás (aztán lassan a kipakolás is, ami nagyrészt az én feladatom, mert párom képtelen arra, hogy új helyet találjon a cuccoknak :))

Ralina írta...

Erről eszembe jutott mik történtek a férjhezmenetelem után... Először is a párom és szülei kíséretében hazamentünk anyóshoz a lagziból. És ott laktunk legalább két hónapig, míg végre elkészült a lakásunk festése. Esküvő előtt nem lehetett, mert ez nem egy leányálom... Aztán rá egy évre szintén anyós, újabb egy hónapig, mert szétvertük a fürdőt... 7 éve már nem akartam elköltözni, így az ajtóból néztem várandósan a lakásbővítést. Az időközben megszületett kishapsim nem tudott aludni az ácsok kopácsolásától, a nagyobb srácomat majdnem agyoncsapta egy éjszakai tolvaj által meglazított födém tartó fémoszlop... utoljára 2 éve sikerült a konyhafalat egy méternyire beljebb tolni a szobába. Akkor már komoly idegbaj kerülgetett a napi nagytakarítástól. Azóta úgy néz ki végre elkészült a lakásunk.
Úgy látom valami hasonlónak néztek elébe. Sok-sok türelmet, kitartást, higgadtságot és hosszan tartó anti-sárkány időszakot kívánok.
Most inkább élvezd ki az esküvőre készülődés örömét.

日月神教-任我行 írta...

成人遊戲,免費成人影片,成人光碟,情色遊戲,情色a片,情色網,性愛自拍,美女寫真,亂倫,戀愛ING,免費視訊聊天,視訊聊天,成人短片,美女交友,美女遊戲,18禁,三級片,美女,成人圖片區,avdvd,色情遊戲,情色貼圖,女優,偷拍,情色視訊,愛情小說,85cc成人片,成人貼圖站,成人論壇,080聊天室,080苗栗人聊天室,免費a片,視訊美女,視訊做愛,免費視訊,伊莉討論區,sogo論壇,台灣論壇,plus論壇,維克斯論壇,情色論壇,性感影片,正妹,走光,色遊戲,情色自拍,kk俱樂部,好玩遊戲,免費遊戲,貼圖區,好玩遊戲區,中部人聊天室,情色視訊聊天室,聊天室ut,自拍,後宮電影院,85cc,免費影片,a片